Az előző cikkben a párkeresésről beszélgettünk. Arról, hogy a szerelem nem a fiatalok kiváltsága: idős korban is ránk találhat. Szerencsések azok, akiknél ez különösebb erőfeszítés nélkül, rokonok vagy barátok közvetítésével történik. De a mai világban már keresni sem „ciki”. Lehet keresni – vagy csak nyitott szemmel járni. Nyugdíjasklubban, közös hobbik során, táncon, közösségi programokon, akár társkereső klubban is összehozhat az élet valakivel. És – ahogy arról már szó volt – akár online, társkereső oldalakon is.
Nem kell szégyellni. De nagyon fontos: te tudd, mit keresel. Mert a „ki illik hozzám?” kérdés nem luxus, hanem iránytű. Megbeszéltük, hogyan gondold végig: mi az, ami neked jólesik egy kapcsolatban? Mi az, ami hiányzik? Mi az, ami biztosan nem fér bele? És közben légy kicsit kedves magaddal is: nem vizsgázol, nem tökéletesnek kell lenned. Elég, ha őszinte vagy.
Idősebb korban gyakran feljönnek a nagyon földi kérdések is: együtt lakni vagy külön? Ki mennyire önálló? Mennyire számítanak az anyagiak? Mennyire fontos a szex és az intimitás. És persze az egészség: ki mivel él együtt, mi az, amivel még lehet tervezni, és mi az, ami túl nagy teher lenne. Talán úgy érzed, hogy ezek „romantika-gyilkos” témák – de inkább olyanok, amik megkímélnek későbbi fájdalmaktól.
Amikor már összeakadtál valakivel, aki szimpatikusnak tűnik, én a lassabb tempót javaslom. Nem kell rohanni. Pár levél, pár telefon, pár beszélgetés. Sokan azt mondják, „a kémia a lényeg”, és tényleg fontos. De a kémia nem csak villámcsapás lehet: néha finoman érkezik. Néha a második-harmadik találkozón sétál be. És az első randin fesztelenebb a beszélgetés, ha már nem vagytok vadidegenek. Ha már váltottatok pár levelet, beszéltetek néhányszor telefonon. Akkor könnyebben indul a beszélgetés az első találkozón, és még Ámor is könnyebben odatalál.
Az első randi legyen nyilvános helyen: kávézó, teázó, cukrászda. (Lehetőleg nem étterem – ott túl sok mindenre kell figyelni.) Így biztonságosabb és könnyedebb. Légy nyitott, de ne öntsd rá rögtön a teljes élettörténetedet. Adj teret a másiknak is. Kérdezz, figyelj, és közben vedd észre magadban is: jól érzem magam mellette? Könnyebb a levegő? Tudok önmagam lenni?
Ha nem passzol, attól még lehet szépen elköszönni. Nem kell megalázni senkit, és magadat sem kell megaláznod azzal, hogy „valahogy csak kibírom”. Viszont ha belül azt érzed, menekülnél, akkor az egy jel. Hallgass rá. A kedvesség és az óvatosság nem zárják ki egymást. De jó lenne, ha el tudnád dönteni: Ő az, akitől menekülnél – vagy a helyzet maga. Nem mindegy.
Egy apró figyelmeztetés még idekívánkozik: ne add ki túl hamar a címed, és figyelj, ha valaki túl gyorsan túl sokat kér. Pénzt vagy mást. A legtöbb ember tisztességes, de vannak kivételek.
Legyél kedves, de ne hagyd magad kihasználni.
És végül: ha nem sikerül elsőre, attól te nem vagy „kevesebb”. A párkeresés néha csalódással jár, igen. De az, hogy próbálod, azt jelenti: élsz. Nyitott vagy. És ez már önmagában is bátor dolog. Adj esélyt Ámornak – lehet, hogy csak épp a következő saroknál kanyarodik be.
dr. Valló Ágnes
Orvos, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, életmód-tanácsadó, terapeuta, párkapcsolati tanácsadó
https://medock.hu