Ha a jelenlegi tervek tarthatóak, a NASA Artemis II missziója hamarosan űrhajósokat küld a Hold körüli útra. De miért vágyik az USA ennyire a Holdra több mint 50 év után? A NASA ígérete szerint a visszatérés új tudományos felfedezésekhez vezet, gazdasági előnyökkel jár, és az felfedezők új generációját inspirálja. Emellett nem titok, hogy Kína azzal fenyeget, hogy átveszi a vezető szerepet az űrkutatásban, és az USA nem akar lemaradni.
Tudományos laboratórium a múltból
Tudományos szempontból még rengeteg tanulnivalónk van. A Föld kísérőjének kőzetei hosszú történelmet őriznek, ami segíthet jobban megérteni saját bolygónkat, a naprendszert és az univerzumot.
„A Hold és a Föld olyanok, mint az ikrek, akik a naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kezdete óta táncolnak egymás körül” – mondta Sara Russell, a londoni Természettudományi Múzeum bolygókutatója. „A felszínén 4,5 milliárd évnyi feljegyzés található arról, mi történt vele. Láthatjuk a becsapódások hatásait, amelyek a Földet is érték, de nálunk a biológiai folyamatok és az erózió elmosták ezek nyomait.”
A Holdnak nincs légköre, időjárása vagy élete, így a kráterek szinte örökké megmaradnak. Ez kiváló terep a geológiai folyamatok megértéséhez víz és levegő nélküli környezetben.
Az Artemis II és az Artemis-program menete
Az Artemis II a második az öt kezdeti küldetés közül. A program célja a tartós amerikai jelenlét kialakítása. Az Artemis I egy legénység nélküli, 26 napos repülés volt 2022-ben. Az Artemis II az első emberes repülés: négy űrhajós tesz meg egy 10 napos utat a Hold körül, a tervek szerint április 1-jei indulással.
Minden küldetés az előzőre épül. Az Artemis III, IV és V célja, hogy 2028-ig űrhajósokat juttassanak a Hold felszínére, az Artemis V pedig már egy állandó holdbázis alapjait fekteti le. Bár az Apollo-missziók (1969-1972) során 12 ember járt a Holdon, ők csak az egyenlítői régió egy kis részét vizsgálták meg. „Olyan ez, mintha néhány expedíciót indítanánk a Szaharába, majd azt mondanánk: rendben, most már értjük a Földet” – magyarázta Russell. Az Artemis éppen ezért a Hold déli sarkát célozza meg, ahol korábban még senki sem járt.
Víz, jég és a Mars-utazás
A déli sarkvidéken valószínűleg jelentős mennyiségű vízjég található. Ennek tanulmányozása segíthet megérteni, hogyan került a víz a Földre. Ezen felül az Artemis-program egyfajta „ugródeszka” a Mars felé. A NASA-nak tesztelnie kell a rendszereit és az emberi szervezet reakcióit a mélyűrben, mielőtt távolabbi célpontok felé indulna.
A Hold erőforrásai (ivóvíz, oxigén és rakéta-üzemanyaggá alakítható jég) olcsóbbá tehetik az űrkutatást, mivel nem kellene mindent a Földről szállítani.
A holdi gazdaság és bányászat
A NASA szerint a holdi stratégia ösztönzi a kereskedelmi űripart. Jelenleg a NASA magáncégeknek fizet azért, hogy felszereléseket juttassanak a Holdra (15 ilyen szerződés van érvényben 2028-ig). Hosszabb távon azonban az értékes bányászat is megnyílhat. A Hold olyan ritkaföldfémeket rejt, amelyek az elektronikához nélkülözhetetlenek, valamint hélium-3 izotópot, amely a jövő fúziós reaktoraiban tiszta és szinte korlátlan energiát szolgáltathatna.
Az új űrverseny
Míg az első űrverseny az USA és a Szovjetunió között zajlott, ma már több mint 80 ország van jelen az űrben. Robert Braun (Johns Hopkins Egyetem) a Holdat a „stratégiai magaslatnak” nevezte, ahol a biztonsági, kutatási és gazdasági érdekek találkoznak.
Ha az USA meg akarja nyerni ezt a második versenyt, tartania kell az ütemtervet. Kína tervei szerint 2030 előtt saját űrhajósokat akar a Holdra küldeni – ez alig két évvel maradna el az első Artemis felszíni missziók után.
Szerző: Patrick Pester
Forrás: Live Science Plus