Kiindulásképpen szögezzük újra le: az időskori szexualitás nem múlik el szükségszerűen. Fennmarad, és fontos szerepet játszhat az életünkben, életminőségünkben, a párkapcsolat megerősítésében.
És most nézzük meg közelebbről a hormonok szerepét. Először is tudnunk kell, hogy a szexuális vágy és élmény nem egyetlen hormonon múlik, hanem egy összetett hálózaton. A tesztoszteron és ösztrogén az alap, de más hormonok is nagy szerepet játszanak a szexualitásban.
Tesztoszteron – a férfiasság hormonja
A férfiak szexuális vágyának és működésének legfontosabb hormonja a tesztoszteron. Minden szexualitással kapcsolatos funkcióra hat: befolyásolja a libidót, a szexuális fantáziákat, a nemi szervek érzékenységét és az erekció (merevedés) fenntartásához szükséges mechanizmusokat is.
A tesztoszteront a here Leydig sejtjei termelik. A termelésnek napszaki ingadozása van: reggel a legmagasabb a tesztoszteronszint, majd fokozatosan csökken. Túlságosan magas szint esetén gyakoribb az agresszív, erőszakos viselkedés, a nagy dominancia igény (ők az ún. alfa-hímek).
A tesztoszteron termelés 20 éves kor körül a legmagasabb, majd 30–40 éves kortól kezdve fokozatosan csökken. A csökkenés lassú és fokozatos, ezért nem olyan hirtelen, mint a nők menopauzája, de 60–70 éves korban a szint akár 30–40%-kal is alacsonyabb lehet, mint fiatalon.
A tesztoszteron termelése pszichológiai és életmód-tényezőktől is függ: a siker, megbecsülés, méltánylás növeli, a kudarc, túlsúly, cigaretta, sör csökkenti a mennyiséget.
A túl alacsony tesztoszteronszint gyakran jár együtt csökkent szexuális érdeklődéssel, lassúbb és kevésbé tartós merevedéssel, hangulat-romlással, ingerlékenységgel, fáradtsággal, esetleg izomtömeg-vesztéssel is.
A férfiak szervezetében is termelődik kis mennyiségű ösztrogén (főként a tesztoszteron átalakulásával). Túl magas szintje ronthatja a szexuális vágyat és az erekciós képességet.
Túl sok ösztrogén: gyakran elhízás esetén fordul elő, amikor a zsírsejtek több tesztoszteront alakítanak át ösztrogénné.
Ösztrogén – a nőiesség hormonja
Nőkben az ösztrogén – a nőiesség hormonja. Elősegíti a jóllétet, testi-lelki egyensúlyt, harmonikus működést. Az ösztrogén gondoskodik a hüvely és a szeméremtest szöveteinek rugalmasságáról, nedvességéről és jó vérellátásáról. (A női ciklusban betöltött szerepéről most nem beszélünk, mivel idős korban ennek már nincs jelentősége.) A szexualitás szempontjából az ösztrogén elősegíti a nemi aktust, mert a hüvelyszövet vastag és a nyálkahártya nedves marad. Fokozza az érzékenységet, ami segíti a szexuális öröm átélését. Ha csökken a mennyisége, hüvelyszárazság, irritáció, fájdalmas közösülés (dyspareunia) jelentkezhet. Ez pszichésen is gátlásossá tehet.
A petefészek másik hormonjának, a progesztetonnak nincs jelentős hatása a szexualitásra, ezért idős kori hiánya nem befolyásolja a szexuális működést.
Annál nagyobb jelentősége van a tesztoszteronnak.
A tesztoszteron – a vágy és a motiváció hormonja. Bár „férfihormonnak” tartják, a női szervezetben is termelődik, és igen nagy szerepe van a libidóban. Fokozza a szexuális vágyat és a fantáziát. Növeli az energiaszintet, hozzájárul az önbizalomhoz és a nemi szervek érzékenységéhez. Ha csökken a szintje, csökkenhet a szexuális érdeklődés, nehezebb lehet a szexuális izgalom megélése, és hosszabb idő kell az orgazmushoz.
Az ösztrogén és a tesztoszteron tehát egymást kiegészítve biztosítják, hogy a szexuális élet vággyal teli legyen.
Idősebb korban mindkettő szintje csökkenhet, ami ronthatja a szexualitást – ha hagyjuk.
A libidó ugyanis sokkal inkább összefügg a lelkiállapottal és a kapcsolat minőségével, mint a pillanatnyi hormonszintekkel. (Ez nőknél fokozottan igaz.) De mindkét nemben termelődik több olyan hormon, illetve ingerületátvivő anyag, ami jelentősen befolyásolja, hogy mennyire vágyunk az intimitásra, és mennyire élvezzük azt. Közülük a legfontosabbak az oxitocin, dopamin, szerotonin, endorfin – ezeknek a termelődését tudatosan, akaratlagosan is befolyásolhatjuk.
Ezekről lesz szó a következő részben.
Történet
Amikor pezseg a tenger
Edit (66) és Feri (69) sok év után először utaztak kettesben a horvát tengerpartra. Addig mindig a gyerekeikkel, unokáikkal nyaraltak.
Edit becsomagolt egy új, kétrészes fürdőruhát. Nem volt nagyon frivol, de konzervatívnak sem volt nevezhető. A barátnője, akivel együtt vette, azt mondta rá: „gyerekeknek túl sok lenne, de egy férjnek pont jó”.
Naplementekor lementek a partra, Feri vitt két kis poharat és egy üveg pezsgőt is. Edit felvette a fürdőruhát. A hullám kicsit erősebben csapott rá, mint várta – a melltartó felcsúszott, Feri kapott utána. Aztán csak ennyit mondott:
„Editkém, ha ez a melltartó még egyszer szökni próbál, én bizony nem állítom meg.” Összeölelkezve itták meg a parton a pezsgőt. Nézték a naplementét, és miután besötétedett, Feri keze időnként elkóborolt… Aztán gyorsan felsiettek a szállodai szobába…Edit otthon mosolyogva mondta a barátnőjének: „Azt mindig tudtam, hogy a tenger sós. De hogy néha pezseg is…?
dr. Valló Ágnes
Orvos, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, életmód-tanácsadó, terapeuta, párkapcsolati tanácsadó
https://medock.hu