Nyugdíj melletti munka 2026-ban – lehetőségek, munkavállalás szabályok és adózás Magyarországon. A legfontosabb tudnivalók.
A nyugdíjba vonulás ma már egyáltalán nem jelenti automatikusan a munkával töltött évek végét. Sokan anyagi okból dolgoznak tovább, mások szeretnék hasznosítani több évtized alatt megszerzett tudásukat, társaságra vágynak, vagy egyszerűen nem szeretnének egyik napról a másikra teljesen felhagyni az aktív élettel.
Magyarországon 2026-ban a saját jogú öregségi nyugdíjasok munkavállalása kifejezetten kedvező adózási feltételekkel lehetséges. A legfontosabb főszabály nagyon egyszerű:
A saját jogú nyugdíjas munkabéréből általában 15% személyi jövedelemadót vonnak le, 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot viszont nem.
Ráadásul a munkáltatónak sem kell a nyugdíjas munkabére után a szokásos 13%-os szociális hozzájárulási adót megfizetnie. Emiatt a nyugdíjas foglalkoztatása nemcsak a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak is kedvező lehet. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
A szabályok között azonban vannak fontos kivételek. Nem ugyanaz vonatkozik például a saját jogú öregségi nyugdíjasra, a korhatár előtti ellátásban részesülőre vagy bizonyos közszférában dolgozókra.
Ez az útmutató a 2026-ban hatályos magyar szabályokat és a nyugdíj melletti legfontosabb munkalehetőségeket foglalja össze.
Ki számít nyugdíjasnak munkavállalás szempontjából?
Ez az első kérdés, amelyet érdemes tisztázni, mert a köznyelvi „nyugdíjas” és az adózási, társadalombiztosítási értelemben vett nyugdíjas nem minden esetben ugyanaz.
A kedvező foglalkoztatási szabályok elsősorban a saját jogú nyugdíjasokra vonatkoznak.
Ide tartozik a rendes öregségi nyugdíj mellett a Nők 40 alapján megállapított kedvezményes öregségi nyugdíj is. A Magyar Államkincstár kifejezetten rögzíti, hogy a nők kedvezményes nyugdíja minden szempontból öregségi nyugdíjnak minősül. (Magyar Államkincstár)
Ez nagyon fontos különbség például a korhatár előtti ellátáshoz képest.
Lehet-e dolgozni öregségi nyugdíj mellett 2026-ban?
Igen.
A versenyszférában saját jogú öregségi nyugdíj mellett főszabály szerint időbeli és kereseti korlátozás nélkül lehet dolgozni.
Vagyis nincs olyan általános szabály, hogy például havi 200 vagy 300 ezer forint után elveszne az öregségi nyugdíj. A nyugdíjas dolgozhat teljes vagy részmunkaidőben, és a keresete mellett továbbra is megkaphatja a nyugdíját.
Ez a Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülőkre is vonatkozik, mivel az is saját jogú öregségi nyugdíj. (Magyar Államkincstár)
A közszférában azonban külön szabályok vannak, amelyekről később részletesen lesz szó.
Hogyan adózik a nyugdíjas munkabére 2026-ban?
A saját jogú nyugdíjas munkavállaló adózása az egyik oka annak, hogy a nyugdíjas foglalkoztatás mindkét fél számára vonzó lehet.
A normál munkabérnél a fő szabály:
| Teher | Saját jogú nyugdíjas |
|---|---|
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | 15% |
| Társadalombiztosítási járulék | 0% |
| Munkáltatói szocho | 0% |
A NAV szerint a saját jogú nyugdíjas jövedelméből főszabály szerint a 15%-os személyi jövedelemadón kívül nem kell társadalombiztosítási járulékot levonni, és a munkáltatót sem terheli a munkaviszonyból származó jövedelem után szocho. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Példa: bruttó 300 000 forintos nyugdíjas munkabér
Ha egy saját jogú nyugdíjas havi bruttó 300 000 forintot keres munkaviszonyban, és más adókedvezménnyel nem számolunk:
SZJA = 300 000 × 15% = 45 000 Ft
TB-járulék = 0 Ft
Így a nettó munkabér:
300 000 − 45 000 = 255 000 Ft
Ez a munkabér a nyugdíjon felül jár.
Összehasonlításképpen egy nem nyugdíjas munkavállalónál főszabály szerint a 15%-os SZJA mellett 18,5% társadalombiztosítási járulék is terheli a munkabért.
Miért lehet vonzó a munkáltatónak a nyugdíjas munkavállaló?
Nemcsak a nyugdíjas kap kedvezményt.
A saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkabére után a munkáltatónak főszabály szerint nem kell megfizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Ez azt jelenti, hogy azonos bruttó bér mellett egy nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása olcsóbb lehet a munkáltatónak.
Ez jelentős munkaerőpiaci előny.
Egy idősebb munkavállaló tehát nem feltétlenül „drágább munkaerő”. Bizonyos esetekben éppen ellenkezőleg: tapasztalt, azonnal munkába állítható és közteher szempontjából kedvezően foglalkoztatható munkatárs lehet.
Milyen formában lehet dolgozni nyugdíj mellett?
A klasszikus munkaviszony csak az egyik lehetőség. Nyugdíjasként többféle foglalkoztatási és vállalkozási forma is szóba jöhet:
- teljes munkaidős munkaviszony;
- részmunkaidős munkaviszony;
- megbízási jogviszony;
- közérdekű nyugdíjas-szövetkezeten keresztüli munkavégzés;
- egyszerűsített foglalkoztatás, például alkalmi vagy idénymunka;
- egyéni vállalkozás;
- társas vállalkozásban végzett tevékenység;
- mezőgazdasági őstermelői tevékenység;
- otthonról végezhető, távoli munka.
Az adózás és a jogi feltételek azonban nem minden konstrukciónál azonosak.
Részmunkaidős munka nyugdíj mellett
Sok nyugdíjas számára nem a heti 40 órás állás a legjobb megoldás.
A napi négy- vagy hatórás munkaviszony lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló továbbra is aktív maradjon és rendszeres jövedelemhez jusson, de ne kelljen visszatérnie a korábbi teljes munkaidős életformához.
Tipikus lehet például:
napi 4 óra × heti 5 nap, vagy akár heti két-három munkanap.
Nyugdíjasok számára különösen alkalmas lehet az adminisztráció, ügyfélszolgálat, recepció, könyvelési segítség, értékesítés, szakmai tanácsadás, kereskedelmi munka vagy kisegítő tevékenység.
Megbízási szerződés nyugdíj mellett
Nem minden munka igényel munkaviszonyt.
Egy könyvelő, mérnök, tanár, informatikus, fordító vagy más szakember például konkrét feladatok ellátására megbízási szerződést köthet.
A saját jogú nyugdíjasokra vonatkozó társadalombiztosítási könnyítés itt is lényeges: a NAV szerint a saját jogú nyugdíjasok jövedelmük után – a foglalkoztatási formától függetlenül – nem fizetnek tb-járulékot, és a munkáltató/kifizető sem fizet szochót a nyugdíjas megbízási jogviszonyából származó jövedelme után. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
A megbízási szerződés ugyanakkor jogilag nem azonos a munkaviszonnyal, ezért a munkajogi garanciák sem automatikusan ugyanazok.
Nyugdíjas-szövetkezeten keresztül végzett munka
Magyarországon külön foglalkoztatási forma a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet.
A szövetkezet kapcsolatot teremt a munkát kereső nyugdíjas és a munkaerőt kereső vállalkozás között. A nyugdíjas a szövetkezet tagjaként, a szövetkezeti szabályok alapján végezhet munkát különböző cégeknél.
A rendszer 2026-ban is működik. A NAV külön 2026-os nyomtatványt tart fenn a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet biztosítottnak nem minősülő, személyesen közreműködő tagjainak bejelentésére. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Ennek a konstrukciónak az egyik előnye, hogy a nyugdíjasnak nem feltétlenül kell saját magának folyamatosan munkáltatókat keresnie: a szövetkezet szervezi a munkalehetőségeket.
Különösen alkalmas lehet alkalmi, időszakos vagy részmunkaidős munkát keresők számára.
Alkalmi munka nyugdíjasként
Nyugdíjasok számára az egyszerűsített foglalkoztatás is szóba jöhet.
Ez lehet például alkalmi munka vagy mezőgazdasági idénymunka.
2026-ban változtak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. Alkalmi munkában az éves foglalkoztatási korlát 120 nap, akár ugyanannál a foglalkoztatónál is. A mezőgazdasági idénymunka bizonyos feltételekkel a 120 napon túl további 90 napig, összesen akár 210 napig végezhető. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Fontos, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás saját külön adózási szabályrendszerrel rendelkezik, ezért nem szabad automatikusan a normál nyugdíjas munkaviszony 15%-os szabályából kiindulni.
Nyugdíjas egyéni vállalkozó
A nyugdíjba vonulás nem akadálya annak sem, hogy valaki vállalkozó legyen.
Ez különösen érdekes lehet azoknak, akik több évtized alatt olyan tudást, ügyfélkört vagy szakmai kapcsolatokat építettek fel, amelyeket nem szeretnének elveszíteni.
Lehetséges például:
tanácsadás, oktatás, fordítás, könyvelés, kézműves tevékenység, webes munka, szakértői szolgáltatás, kereskedelem vagy számos más önálló tevékenység.
A nyugdíjkorhatárt elért saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató személynek számít. A NAV tájékoztatása szerint átalányadózás vagy vállalkozói személyi jövedelemadó választása esetén a nyugdíjas vállalkozó főszabály szerint nem fizet 18,5%-os tb-járulékot és szochót. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Lehet-e KATA-s egy nyugdíjas?
A NAV tájékoztatása szerint saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó nem lehet az új KATA alanya, mivel azt csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Ezért nyugdíjas vállalkozóknál gyakran az átalányadózás vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó merül fel alternatívaként.
Otthoni munka és távmunka nyugdíjasoknak
Az internet alapvetően átalakította az idősebb korban végezhető munkák körét.
Ma már számos tevékenységhez nem szükséges minden reggel munkahelyre utazni.
Ilyen lehet például az online ügyfélszolgálat, adminisztráció, adatfeldolgozás, fordítás, korrepetálás, könyvelés, szövegírás, telefonos kapcsolattartás, webes ügyintézés vagy szakmai tanácsadás.
Ez különösen előnyös lehet azok számára, akik dolgozni szeretnének, de napi több órás ingázást vagy fizikailag megterhelő munkát már nem vállalnának.
Az interneten meghirdetett „otthoni munkáknál” ugyanakkor fokozott óvatosság indokolt. Ha a munkalehetőség előzetes befizetést, csomagvásárlást vagy irreális keresetet ígér minimális munkáért, érdemes különösen körültekintőnek lenni.
Milyen munkák lehetnek különösen alkalmasak idősebb korban?
Az életkor önmagában nem határozza meg, milyen munkát tud valaki elvégezni. Egy 67 éves ember dolgozhat mérnökként, sofőrként, recepciósként, vállalkozóként, egyetemi oktatóként vagy akár fizikai munkakörben is.
A megfelelő munka kiválasztásakor inkább azt érdemes megvizsgálni, hogy mekkora fizikai terheléssel jár, milyen a munkaidő, szükséges-e éjszakai munkavégzés, mennyi utazást igényel, milyen korábbi tapasztalat hasznosítható benne, és mennyire rugalmas a munkáltató.
A nyugdíjas munkavállaló egyik legnagyobb értéke ugyanis gyakran éppen az, amit nem lehet néhány hónapos képzéssel megszerezni: a több évtizedes tapasztalat.
Tanácsadóként tovább dolgozni
Különösen érdekes lehet a szakmai életpálya végén a „dolgozó → tanácsadó” átmenet.
Egy korábbi vezető, mérnök, kereskedő, szakmunkás, könyvelő vagy más szakember sokszor már nem szeretne heti öt napon keresztül ugyanabban a munkakörben dolgozni, de tudására továbbra is szükség lehet.
Ilyenkor elképzelhető például heti néhány órás tanácsadás, projektmunka, mentorálás vagy helyettesítés.
Ez a nyugdíj melletti munka egyik olyan formája, ahol az idősebb életkor akár versenyelőnyt is jelenthet.
Dolgozhat-e a Nők 40 nyugdíjban részesülő nő?
Igen.
Ez gyakori félreértés.
A Nők 40 nem korhatár előtti ellátás, hanem kedvezményes öregségi nyugdíj, és minden szempontból öregségi nyugdíjnak minősül. (Magyar Államkincstár)
Ezért a versenyszférában a Nők 40 mellett is lehet dolgozni az öregségi nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályok szerint.
Van kereseti korlát öregségi nyugdíj mellett?
A versenyszférában a saját jogú öregségi nyugdíjasokra nincs általános kereseti plafon. Ez fontos változás ahhoz képest, amire sokan a régebbi szabályokból emlékezhetnek.
Más szabály vonatkozik azonban bizonyos olyan ellátásokra, amelyek nem öregségi nyugdíjak.
Korhatár előtti ellátás mellett végzett munka
A korhatár előtti ellátást nem szabad összekeverni az öregségi nyugdíjjal.
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasnak, ezért munkavégzése esetén a 18,5%-os tb-járulékot is meg kell fizetnie, és a foglalkoztatót is terhelheti a 13%-os szocho. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Ráadásul kereseti korlát is létezik.
2026-ban az éves keretösszeg az év első napján érvényes 322 800 forintos minimálbér tizennyolcszorosa:
322 800 × 18 = 5 810 400 Ft.
A korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék és átmeneti bányászjáradék esetében a folyósítást szüneteltetni kell, ha a figyelembe veendő kereset meghaladja ezt a keretösszeget. (Magyar Államkincstár)
Ez tehát teljesen más helyzet, mint a saját jogú öregségi nyugdíj.
Mi történik, ha valaki a közszférában dolgozik nyugdíj mellett?
Itt szintén különösen fontos a körültekintés.
Bizonyos közszolgálati és közszférabeli jogviszonyok fennállása esetén az öregségi nyugdíj folyósítását főszabály szerint szüneteltetni kell. A Magyar Államkincstár külön felsorolja azokat a jogviszonyokat, amelyek ezt eredményezhetik. (Magyar Államkincstár)
Ugyanakkor több területen mentesség kérhető vagy alkalmazandó, például meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési és egészségügyi foglalkoztatás esetén. (Magyar Államkincstár)
Fontos 2026-os változás az egészségügyben
- január 1-jétől tovább változtak az egészségügyi dolgozókra vonatkozó szabályok.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint ettől az időponttól mentesülnek az ellátás szüneteltetése alól azok a közszférában foglalkoztatott nyugdíjasok, akik egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél dolgoznak. (Magyar Államkincstár)
Ezért közszférában történő munkavállalás előtt mindig érdemes külön ellenőrizni az adott jogviszonyt.
Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett lehet dolgozni?
Igen, de ez megint nem azonos a saját jogú öregségi nyugdíjas helyzetével.
A NAV szerint rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett a verseny- és közszférában is lehet időbeli és pénzbeli korlátozás nélkül keresőtevékenységet folytatni.
A munkavállaló azonban nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasnak, ezért munkavállalás esetén 18,5% társadalombiztosítási járulékot fizet. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
A munkáltató ugyanakkor bizonyos esetekben kedvezményt vehet igénybe megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásakor.
A nyugdíj melletti munka növeli a későbbi nyugdíjat?
Ez egy gyakori és logikus kérdés.
A saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot. Emiatt a nyugdíj mellett végzett, járulékmentes munkaviszony nem ugyanúgy képez újabb nyugdíjjogosultságot és szolgálati időt, mint a nyugdíj megállapítása előtti biztosítási jogviszony.
Vagyis a nyugdíj melletti munkát elsősorban úgy érdemes felfogni, mint a már folyósított nyugdíj mellett megszerzett további munkajövedelmet, nem pedig a nyugdíj további felépítésének eszközét.
Mi történik a nyugdíjjal, ha valaki sokat keres?
Saját jogú öregségi nyugdíjas esetében a versenyszférában nincs általános olyan szabály, amely egy bizonyos éves munkabér elérése miatt megszüntetné a nyugdíjat.
Ezért például önmagában attól, hogy valaki magas fizetésért dolgozik, nem veszíti el az öregségi nyugdíját.
A korhatár előtti ellátásoknál azonban – ahogy fent láttuk – 2026-ban 5 810 400 forintos éves kereseti keret van. (Magyar Államkincstár)
A két helyzetet ezért nem szabad összekeverni.
Különleges 2026-os szabály a többgyermekes nyugdíjas anyáknál
2026-ban az általános szabályok mellett egy speciális változásra is érdemes figyelni.
A NAV tájékoztatása szerint a többgyermekes anyák meghatározott munkával szerzett jövedelme SZJA-mentes lehet. Ez olyan nőkre is vonatkozhat, akik már öregségi nyugdíjban részesülnek.
2026-tól ugyanakkor speciális szochoszabály vonatkozik azokra a nyugdíjas többgyermekes anyákra, akiknek az érintett éves jövedelme meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, vagyis 2026-ban 34 356 720 forintot. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Ez speciális eset, ezért nagyobb jövedelemnél érdemes könyvelővel vagy adószakértővel ellenőrizni az egyéni helyzetet.
Munkát keresek nyugdíjasként – hol érdemes kezdeni?
Elsőként érdemes eldönteni, hogy milyen életformát szeretnénk, és csak utána munkakört keresni.
Más állás való annak, aki havi néhány tízezer forint kiegészítést szeretne heti egy-két munkanappal, és más annak, aki nyugdíjba vonulása után is teljes szakmai életet szeretne élni.
Érdemes ezért előre meghatározni:
Hány órát szeretnék dolgozni? → Otthon vagy munkahelyen? → Fizikai vagy szellemi munkát? → Alkalmi vagy rendszeres munkát? → A régi szakmámban vagy valami teljesen új területen?
Ezután már sokkal könnyebb megfelelő állást keresni.
Nyugdíjasként visszamehetek a korábbi munkahelyemre?
Igen, ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodik.
Sőt, ez gyakran mindkét fél számára jó konstrukció. A munkáltató megtarthatja a tapasztalt szakembert, a nyugdíjas pedig akár kisebb munkaidőben folytathatja korábbi tevékenységét.
Elképzelhető például, hogy valaki korábban heti 40 órában dolgozott, nyugdíjba vonulása után pedig heti 20 órában vagy tanácsadóként folytatja.
Gyakori kérdések a nyugdíj melletti munkáról
Mennyi adót fizet a nyugdíjas munkavállaló 2026-ban?
Saját jogú öregségi nyugdíjas normál munkabérénél főszabály szerint 15% személyi jövedelemadóval kell számolni. A munkabér után 18,5%-os tb-járulékot nem kell fizetnie. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Levonják a nyugdíjas fizetéséből a 18,5% TB-járulékot?
Saját jogú nyugdíjas munkavállalótól főszabály szerint nem.
Fizet szochót a munkáltató a nyugdíjas után?
Saját jogú nyugdíjas munkaviszonyból vagy megbízási jogviszonyból származó jövedelme után főszabály szerint nem kell 13%-os szochót fizetni. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Elveszíthetem a nyugdíjamat, ha dolgozom?
Saját jogú öregségi nyugdíjas a versenyszférában főszabály szerint nem. Bizonyos közszférabeli jogviszonyoknál viszont a nyugdíj folyósítása szünetelhet. (Magyar Államkincstár)
Van kereseti korlát nyugdíj mellett?
Saját jogú öregségi nyugdíj mellett a versenyszférában nincs általános kereseti korlát. A korhatár előtti ellátások egy részénél viszont van: 2026-ban az éves keretösszeg 5 810 400 Ft. (Magyar Államkincstár)
Nők 40 mellett lehet dolgozni?
Igen. A Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíja minden szempontból öregségi nyugdíjnak minősül. (Magyar Államkincstár)
Lehet teljes munkaidőben dolgozni nyugdíj mellett?
A versenyszférában saját jogú öregségi nyugdíj mellett igen.
Lehet részmunkaidőben dolgozni?
Igen. Nincs olyan általános szabály, amely miatt a nyugdíjasnak csak teljes vagy csak részmunkaidős állást lehetne vállalnia.
Lehetek vállalkozó nyugdíj mellett?
Igen. A saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és kedvezőbb járulékszabályok vonatkoznak rá. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Lehet nyugdíjas KATA-s vállalkozó?
A NAV tájékoztatása szerint a saját jogú nyugdíjas nem választhatja az új KATA-t, mert az csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára választható. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Dolgozhatok nyugdíjas-szövetkezeten keresztül?
Igen. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet kifejezetten erre létrehozott foglalkoztatási forma. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Megbízási szerződéssel is dolgozhatok?
Igen. Saját jogú nyugdíjasként a megbízási jogviszony is lehetséges, és arra is vonatkoznak a nyugdíjasok kedvező társadalombiztosítási szabályai. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
Dolgozhatok állami vagy önkormányzati intézménynél?
Igen, de itt mindig ellenőrizni kell az adott jogviszonyt, mert bizonyos közszférabeli foglalkoztatásoknál a nyugdíj folyósításának szüneteltetésére vonatkozó külön szabályok vannak. Egyes ágazatokban mentesség alkalmazható. (Magyar Államkincstár)
Összefoglalás – megéri-e dolgozni nyugdíj mellett?
Pénzügyi szempontból 2026-ban a saját jogú öregségi nyugdíjasok foglalkoztatása kifejezetten kedvező helyzetben van Magyarországon.
A nyugdíjas a versenyszférában főszabály szerint kereseti korlátozás nélkül dolgozhat, a munkabéréből nem kell 18,5% társadalombiztosítási járulékot fizetnie, a munkáltató pedig mentesülhet a 13%-os szociális hozzájárulási adó alól. A normál munkabérnél ezért – egyéb kedvezményektől eltekintve – jellemzően a 15%-os SZJA a legfontosabb levonás. (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)
A nyugdíj melletti munka azonban ennél jóval többféle lehet. A klasszikus teljes munkaidős állás mellett részmunkaidő, megbízás, alkalmi munka, nyugdíjas-szövetkezet, vállalkozás, tanácsadás vagy otthonról végzett munka is szóba jöhet.
A legfontosabb választóvonal pedig nem az életkor, hanem az ellátás jogcíme:
saját jogú öregségi nyugdíj ≠ korhatár előtti ellátás ≠ rokkantsági/rehabilitációs ellátás.
Munkavállalás előtt ezért mindig érdemes pontosan tisztázni, hogy az érintett személy milyen ellátásban részesül.
Hivatalos források
A 2026-os szabályok ellenőrzéséhez elsősorban a NAV és a Magyar Államkincstár aktuális tájékoztatóit használtam.
NAV – Nyugdíj melletti munka: nincs se tb, se szocho
NAV – Nyugdíj melletti munkavállalás
Magyar Államkincstár – Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Magyar Államkincstár – Keresőtevékenység miatti szüneteltetés
Magyar Államkincstár – Közszférában való foglalkoztatás miatti szüneteltetés
NAV – Az egyszerűsített foglalkoztatás 2026-os változásai