Mi a fontos időskori új párkapcsolat esetén? Ha megvan az a bizonyos „kémia” – jó érzés megfogni a kezét, megnyugtat az ölelése, biztonságot ad a közelsége –, akkor valami valóban elkezdődött. Ebben az életszakaszban már nem csupán izgalmat keresünk, hanem nyugalmat, megbízhatóságot, társat, és nem csak az ünnepekhez, hanem a hétköznapokhoz is.
Előbb-utóbb felmerül a kérdés: vajon lehet ez tartós? Valóban összeillünk? Amit most érzek, az szerelem? Képes vagyok még egyáltalán szerelemre? Vagy csak barátság? Csak? Nem lehet, hogy ez a barátság egy mélyülő, érettebb szeretet alapja?
Ötven, hatvan vagy hetven felett már nem üres lappal indulsz. A hátizsákodban hordozod a múltadat, talán csalódást, viharos válást, talán egy hosszú szép házasság emlékét, gyászt, az özvegység magányát. Felnőtt gyerekeid vannak, talán unokáid is, megszokott napirended, sok olyan szokásod, ami annyira természetes, hogy talán nem is tudsz róluk. Ezek részei annak, aki ma vagy.
Rajtad – a személyiségeden, bölcsességeden múlik, hogy ezek mennyire lesznek akadályok. Van olyan, ami nem áthidalható, és van olyan is, amit könnyen el tudsz engedni. És ugyanez a helyzet a partnerednél is. Éppen ezért a kapcsolódás most tudatosabb, érettebb figyelmet igényel.
Fontos, hogy mondd ki, amit érzel. Ebben a korban (is) sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a másik úgyis megérti. De a másik nem gondolatolvasó. Ne feltételezd, hogy tudja, mit jelent neked. Mondd el neki, hogy örülsz, amiért az életed része lett, hogy fontos számodra, hogy büszke vagy rá, hogy tiszteled az utat, amit bejárt. Mondd ki, hogy jó vele lenni. Ezek a mondatok megerősítenek és biztonságot adnak.
Különösen nagy ajándék ebben az életszakaszban az új párkapcsolat, ha úgy szeretnek, ahogy vagy, a ráncaiddal, a múltaddal, az esetleges sebeiddel együtt. Fontos tudatosítani magatokban, hogy a viták nem veszélyeztetik a kapcsolatot. Két érett ember között természetesek a nézetkülönbségek, de ezek nem a kapcsolat végét jelentik, hanem lehetőséget a jobb megértésre. A közös fejlődés nemcsak fiatal korban kezdődhet, és nem is ér véget hatvan felett.
Ne fukarkodj a dicsérettel. Sok ember ebben a korban már kevesebb visszajelzést kap arról, hogy értékes, vonzó vagy fontos. Pedig ugyanúgy – ha nem még jobban – szükségünk van az elismerésre. Igenis mondd ki, ha tetszik rajta valami, ha értékeled, amit tesz, ha hálás vagy érte. Azt is megfogalmazhatod, ami nem tetszik, de nem mindegy, hogyan és milyen arányban. A legfontosabb: több legyen a megerősítés, mint a bírálat. A kapcsolatot nem a hibák számonkérése, hanem az egymásban meglátott értékek erősítik. Ha jól akarjátok érezni magatokat együtt, akkor el tudjátok fogadni egymás hibáit is. Tudnotok kell, el kell fogadnotok, hogy szabad hibázni.
Légy kíváncsi rá és a világra is. Könnyű belesüppedni a megszokásba, főleg ha már mindkettőtöknek kialakult, stabil élete van. Tudatosan érdemes új élményeket keresni új párkapcsolat esetén.. Menjetek el olyan helyekre, ahol még nem jártatok, vigyétek el egymást fiatal korotok kedvenc helyszíneire. Hallgassatok meg egy érdekes előadást, beszélgessetek róla. Avassátok be egymást a gondolataitokba. Menjetek néha moziba, színházba, és utána üljetek be egy kávézóba beszélgetni a látottakról. Osszátok meg egymással a legkedvesebb zenéiteket, verseiteket. Tanuljatok együtt valami újat. Minek? Csak. Mert érdekes. Mindezekben az a lényeg, hogy közös élménnyé, közös emlékké váljon. A közösen átélt élmények frissen tartják a kapcsolatot, és segítenek a kötődés erősödésében.
Lehet, hogy óvatosabb vagy, mint fiatalon. Talán félsz egy újabb csalódástól, a veszteségtől, attól, hogy nem akarsz még egyszer ugyanabba a hibába belelépni. Ez teljesen természetes. Ugyanakkor az is igaz, hogy most már jobban tudod, mire van szükséged, mit szeretnél, és mit nem szeretnél újra átélni. Az új kapcsolat nem a múlt pótlása, hanem egy új történet kezdete. Nem kell, hogy ugyanolyan legyen, mint az előző. Nem is lehet. Ne hasonlítgass!!! Lehet csendesebb, lassabban kibontakozó, de éppen ezért mélyebb és tartósabb. Lehet, hogy hevesebb, viharosabb – de talán érdekesebb és ezért válhat tartóssá.
Ha figyelsz, kimondod, amit érzel, tudsz kérni, meg mered mutatni magad, de figyelsz a társadra és örömöt akarsz neki okozni, ha tudatosan keresitek a közös örömöket, akkor az új párkapcsolat nemcsak izgalmas kezdet lehet, hanem biztonságos, örömteli társulás a következő évekre.
Történet
Újrakezdés – érettebben
Amikor Lili (68) először megfogta Feri (72) kezét a parkban, maga is meglepődött, mennyire természetesnek érzi ezt az egészet. Nem. Nem volt szerelmes. Nem volt benne lángoló szenvedély, nem szédült bele a világ. Nyugalom volt. Valamiféle csendes bizonyosság. És könnyűség is – a mellkasában érezte. Jó volt mellette sétálni. Jó volt, hogy nem kellett semmit bizonyítania.
Mindketten túl voltak már egy hosszú házasságon. Mindketten gyászoltak. Mindketten eldöntötték magukban, hogy nekik már nem kell új párkapcsolat. A netre kíváncsiságból regisztráltak. Hiszen vicces dolog levelezgetni. Aztán találkoztak is. Miért ne? Aztán többször is. Hiszen olyan sok mindenről tudnak beszélgetni. Filmekről, zenéről, globális felmelegedésről, politikáról, mesterséges intelligenciáról… Egyszer csak azon kapták magukat, hogy várják a következő találkozást. Aztán már magukról is beszéltek. A gyerekeikről, unokáikról, a múltjukról, gyerekkorukról, házasságukról.
Sok volt a hasonlóság – persze volt egy csomó különbség is. De az sem volt ijesztő – inkább érdekes. Nem akartak semmit siettetni. Megbeszélték, mi a legfontosabb, és azt is, hogy ki mitől fél. Az alapelvekben könnyen megegyeztek: a legfontosabb a biztonság, a tisztelet, és az érzés, hogy igazán fontosak egymás számára. És az elfogadás – amennyire csak lehet. Abban is megegyeztek, hogy kellő szabadságot adnak egymás számára. Lili nyugodtan összejárhat a régi bandával (5 osztálytárs, köztük 2 fiú), Feri is sörözhet, ultizhat a haverokkal.
Nem volt tökéletes. Néha félreértették egymást. Néha előjöttek a régi sebek. De minden alkalommal leültek, és beszéltek róla. Talán éppen ez volt az, ami korábban hiányzott. Akkor talán több volt a szenvedély. Most minden lágyabb, puhább. És mindent meg tudnak beszélni. Néha indulatosan – de a harag sosem tart soká. Mert sokkal több a tudatosság. Meg akarják érteni egymást.
dr. Valló Ágnes
Orvos, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, életmód-tanácsadó, terapeuta, párkapcsolati tanácsadó
https://medock.hu
További partnerkapcsolati cikkekhez kattints ide!