Hogyan csökkentsük az elesések számát idős korban ? 

Egy friss kutatás szerint az elesés ellen a megoldás nem drága technológiában vagy  terápiákban rejlik, hanem egy egyszerű, hétköznapi eszközben.

Az idősödő szervezet számára egy-egy váratlan megcsúszás vagy botlás komoly sérülésekkel járhat: a 65 év felettiek körében évente nagyjából minden negyedik ember elszenved egy veszélyes elesést. Egy friss kutatás szerint azonban a megoldás nem a méregdrága technológiában vagy a bonyolult terápiákban rejlik, hanem egy meglepően egyszerű, hétköznapi eszközben.

A Journal of the Royal Society Interface című folyóiratban megjelent új tanulmány kimutatta, hogy ha két ember egymás mellett sétál, és egy merev botot fognak közösen, az drámai módon felgyorsítja az egyensúly visszaszerzését egy hirtelen megcsúszás után.

Bot vs. gumiszalag: Nem mindegy, mi köti össze a partnereket

A francia és brit kutatókból álló csoport 12 önkéntes párost tesztelt egy speciális, két futószalaggal felszerelt gépen, amely képes volt váratlanul szimulálni a megcsúszásokat (amikor a szalag hirtelen felgyorsul és hátrafelé rántja a lábat) vagy a botlásokat. Három helyzetet hasonlítottak össze:

1. Amikor a párok semmivel nem kapcsolódtak egymáshoz.

2. Amikor egy rugalmas gumiszalagot fogtak közösen.

3. Amikor egy merev botot tartottak a kezükben.

Az eredmények magukért beszélnek. A gumiszalag nem sokat segített: mivel nyúlt, késleltette a reakciót, és sokszor csak fokozta az instabil imbolygást.

Ezzel szemben a merev bot két kulcsfontosságú dolgot is véghezvitt: fizikailag is megtámasztotta a bajba jutott felet, és szinte azonnali, villámgyors tapintási jeleket közvetített a stabilan álló társtól. Bot használatával a megcsúszott emberek kevesebb korrigáló lépéssel, sokkal gyorsabban és kisebb kibillenéssel nyerték vissza az egyensúlyukat.

A tudatalatti mentőöv 15 Hz-en

A kutatás legnagyobb meglepetése az volt, ahogyan a partnerek idegrendszere összehangolódott. A mozgásadatok matematikai elemzése során kiderült, hogy a csúszás pillanatában a stabilan gyalogló partner teste apró, nagyfrekvenciás impulzusokat küldött a botodon keresztül a másik embernek.

Ez az „egyensúlyi információáramlás” egy rendkívül gyors, nagyjából 15 Hz-es (másodpercenként 15 rezdüléses) sávban zajlott. Ez jóval gyorsabb, mint a normál sétatempó vagy a tudatos lépéskorrekció.

Ez egy reflexszerű, szinte tudatalatti idegi kommunikációs csatorna, amely a tapintáson keresztül működik. A stabil partner kezei a boton keresztül azonnali mikro-igazításokkal, észrevétlenül irányították és húzták vissza a zuhanó felet.

A segítség természetesen akkor volt a leghatékonyabb, ha csak az egyik ember csúszott meg (ilyenkor a nyugodt társ valóságos horgonyként működött), de a bot még akkor is javította a túlélési esélyeket, ha mindkét fél egyszerre billent ki.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez a felfedezés azonnal alkalmazható a mindennapi gondoskodásban és a rehabilitációban:

• Feszes fogás a laza kontakt helyett: Ha idős vagy járásproblémákkal küzdő hozzátartozónkat kísérjük, a laza érintés vagy egy rugalmas kendő helyett biztosítsunk merev támaszt – fogjuk meg határozottan az alkarját, vagy használjunk egy stabil sétabotot, amin át megkaphatja ezeket a reflexszerű mikro-korrekciókat.

• A jövő okoseszközei: A mérnökök számára ez az eredmény utat nyit olyan új generációs járókeretek és mankók tervezéséhez, amelyek beépített, nagysebességű haptikus (tapintási) visszajelzéssel képesek szimulálni egy hús-vér partner stabilizáló rezdüléseit.

A tanulság egyszerű: egy hirtelen megcsúszás során egy jó barát és egy szilárd fogású bot jelentheti a legbiztosabb védőhálót.

Forrás: PHYS.ORG